Alapfémek vs. nemesfémek: definíciók, példák és a kereskedés módja

Alapfém és nemesfém meghatározása
Az alapfémek gyakori ipari fémek – réz, alumínium, cink, nikkel, ólom és ón –, amelyek könnyen korrodálódnak vagy oxidálódnak, és amelyeket nagy mennyiségben használnak fel az építőiparban, a gyártásban és az elektronikai iparban. A nemesfémek ritka, korrózióálló fémek – arany, ezüst, platina és palládium –, amelyeket ritkaságuk, fényük, valamint monetáris vagy ipari tulajdonságaik miatt értékelnek. Az árupiacokon azért fontos a megkülönböztetés, mert az alapfémek elsősorban a London Metal Exchange (LME) tőzsdén forognak, míg a nemesfémek árképzése a London Bullion Market Association (LBMA) révén történik, és a COMEX tőzsdén kereskednek velük. Az egyes csoportok eltérő árfolyam-meghatározó tényezőkkel, ellátási láncokkal és piaci struktúrákkal rendelkeznek.

---

Tartalomjegyzék

1. A definíciók: Honnan erednek a kifejezések?
2. Alapfémek: Az ipari hatok
3. Nemesfémek: A négyes
4. Hogyan kereskednek velük? LME vs LBMA vs COMEX
5. Kritikus ásványok: A szürke zóna
6. Miért fontos a megkülönböztetés: volatilitás, ellátási láncok és felhasználás
7. Gyakran ismételt kérdések
8. Főbb tudnivalók

---

A definíciók: Honnan erednek a kifejezések?

Az “alapfém” és “nemesfém” kifejezések az alkímiából származnak – a kémia középkori elődjéből.

Az alkimisták a fémeket hierarchiába sorolták az “alapfémektől” a “nemesekig”. Az alapfémeket alacsonyabb rendű anyagoknak tekintették, mivel korrodálódnak, oxidálódnak és reakcióba lépnek környezetükkel. Az ólom volt az alapfém archetípusa – nehéz, puha, könnyen mattuló anyag. Az alkímiai elméletben az ólom volt a transzmutáció nagy művének kiinduló anyaga: ha képes voltál az alap ólmot nemes arannyá változtatni, elérted az alkimista célját.

A nemesfémeket (néha “nemesfémeknek” is nevezik) azért tekintették felsőbbrendűnek, mert ellenállnak a korróziónak és az oxidációnak. Az arany nem rozsdásodik. Az ezüst mattul (a levegőben lévő kén-hidrogéntől), de nem korrodálódik a szó hagyományos értelmében. A platina és a palládium hasonlóképpen kémiailag inert a legtöbb körülmény között. Állandóságukat a tökéletesség jelének tekintették, ezért vált az arany pénzzé: egy érme, amely nem korrodálódik, évszázadokon át megtartható anélkül, hogy tömeget veszítene.

Az alkímiai keretrendszernek megvan a gyakorlati gazdasági megfelelője. Az alapfémek korrodálódnak – a környezetükkel való reakció során felhasználódnak (a vas rozsdásodik, a rézen patina képződik a csöveken). A nemesfémek állandóak – egy 1000 évig tárolt aranyrúd lényegében semmit sem veszít értékéből. Ez a tulajdonságbeli különbség húzódik meg a nagyon eltérő piaci magatartások mögött.

Fontos figyelmeztetés: A kifejezések nem teljesen következetesek minden területen.

A kémiában a “nemesfémek” kategóriája (az oxidációnak és korróziónak ellenálló fémek) magában foglalja az aranyat, az ezüstöt, a platinát, a palládiumot, valamint az ozmiumot, az irídiumot, a ruténiumot és a ródiumot – ezek a platinacsoport fémjei (PGM). Az árupiacokon a “nemesfémek” kifejezést csak az aranyra, ezüstre, platinára és palládiumra használják – ez egy szűkebb kör.

---

Alapfémek: Az ipari hatok

Az árupiacokon hat fémet ismernek el univerzálisan az alapfémek magjaként. Mind a hat a London Metal Exchange (LME) tőzsdén forog.

Réz (Cu)
A legfontosabb gazdasági alapfém. A réz kivételes elektromos vezetőképessége (csak az ezüst előzi meg, de a réz lényegesen olcsóbb) nélkülözhetetlenné teszi az elektromos vezetékek, motorok, transzformátorok és elektronikai cikkek gyártásában. A legnagyobb termelők Chile (a globális bányatermelés ~27%-a) és Peru (~11%). Az LME A minőségű rézkatód szerződése a globális árképzési benchmark. A réz tonnánkénti kb. 8000–10 000 dolláros árával a globális alapfém-kereskedelem nagy részét adja. “Dr. Copper” – a becenév arra utal, hogy a réz kiváló gazdasági indikátor.

Alumínium (Al)
A földkéreg leggyakoribb féme, de előállítása drága, mivel az alumíniumkohászat hatalmas elektromos energiaigénnyel jár. Az alumínium kis súlya miatt elengedhetetlen a repülőgépgyártásban, az autóiparban (könnyítés), a csomagolóiparban (dobozok, fóliák) és az építőiparban. Kína a globális alumíniumtermelés mintegy 56%-át adja. Az LME alumíniumötvözet és primer alumínium szerződései a globális referenciaértékek.

Cink (Zn)
Elsősorban acél horganyzására használják – az acélt cinkréteggel vonják be a korrózió megelőzése érdekében. A horganyzott acélt az építőiparban (tetőfedés, ereszcsatorna), az autókarosszériákban és a háztartási gépekben alkalmazzák. A cink körülbelül 60%-a kerül horganyzásra. Kína és Ausztrália a legnagyobb cinkbányászok. A cink a harmadik leggyakrabban felhasznált fém globálisan a vas/acél és az alumínium után.

Nikkel (Ni)
Rozsdamentes acél gyártásához (a nikkelkereslet mintegy 65–70%-a) és egyre növekvő mértékben az elektromos járművek (EV) akkumulátoraiban használják (katódanyagként az NMC és NCA akkumulátorkémiában). Indonézia a világ legnagyobb nikkeltermelője a globális bányatermelés mintegy 48%-ával – ezt a pozíciót a 2020-as évek agresszív HPAL-feldolgozási beruházásaival érte el. A nikkelpiac az elmúlt évek egyik legdrámaibb eseményét élte át: a 2022. márciusi LME nikkel short squeeze során az árak rövid időre elérték a 100 000 dollárt tonnánként, mielőtt az LME felfüggesztette a kereskedést és törölte az ügyleteket.

Ólom (Pb)
Elsősorban ólomsavas akkumulátorokban használják – ezek a belső égésű motorral hajtott járművek indítóakkumulátorai. Mivel az elektromos járművek kiszorítják a belső égésű motoros (ICE) járműveket, az ólom iránti kereslet idővel csökkenhet. Az ólomsavas akkumulátorok azonban messze a legolcsóbb akkumulátoros energiatárolási formák, és használják őket biztonsági áramellátó rendszerekben, ipari targoncákban és távközlési infrastruktúrában is. Az ólom kiválóan újrahasznosítható – a másodlagos (újrahasznosított) ólom a fejlett piacokon a teljes ólomellátás mintegy 85%-át teszi ki.

Ón (Sn)
Elsősorban elektronikai forrasztóanyagként használják – ez a fém köti össze az alkatrészeket az áramköri lapokkal. Az ónt gyakorlatilag minden elektronikai eszközben alkalmazzák. Indonézia és Kína a legnagyobb termelői. Az ón az LME alapfémei közül a legkisebb volumenű, de tonnánként nagy értéket képvisel (jellemzően ~25 000–30 000 dollár/tonna).

---

Nemesfémek: A négyes

Arany (Au)
Az arany meghatározó tulajdonsága az állandóság – normál körülmények között nem korrodálódik és nem mattul. Ez a tulajdonsága tette az aranyat évezredeken át a legmegbízhatóbb pénzfémmé, és a központi bankok ma is tartanak aranyat a devizatartalékaik részeként (a globális központi banki aranytartalék összesen mintegy 35 000 tonna). Az arany ipari felhasználása – elsősorban az elektronikában (kötőhuzalok, érintkezők bevonása a félvezetőkben) – az éves kereslet mintegy 10–15%-át teszi ki. A többi ékszer (50%) és befektetés (35%). Az arany árát a londoni LBMA Gold Price aukción határozzák meg naponta kétszer (AM és PM fix). A COMEX arany határidős ügyletek (ticker: GC) az elsődleges fedezeti eszközök.

Ezüst (Ag)
Az ezüst az alap- és nemesfémek közötti átmenet. Bármely elem közül ez rendelkezik a legjobb elektromos vezetőképességgel, ami pótolhatatlanná teszi a nagy teljesítményű elektromos alkalmazásokban – ezüstpaszta a napelemekben, érintkezők a kapcsolókban, vezető sávok az elektronikában. Az ipari felhasználás az ezüst iránti kereslet mintegy 59%-át teszi ki (2024), a fennmaradó rész az ékszerek, érmék és befektetések között oszlik meg. Az ezüst drasztikusan olcsóbb, mint az arany (az arany-ezüst arány jellemzően 70–90x), ezért a befektetési piacokon a “megfizethető nemesfémnek” számít. A COMEX ezüst határidős ügyletek (ticker: SI) az elsődleges derivatívák.

Platina (Pt)
A platina legfontosabb ipari felhasználása az autóipari katalizátorokban történik, ahol oxidálja a dízelmotorokból származó káros kipufogógázokat (CO, szénhidrogének és NOx). Dél-Afrika a globális platinabányatermelés mintegy 70–75%-át adja – ez a földrajzi koncentráció jelentős ellátási kockázatot hordoz. A platinát ékszerekben (különösen Japánban és Kínában) és hidrogén üzemanyagcellákban (elektrolizáló és üzemanyagcella katalizátor) is használják. A NYMEX platina határidős ügyletek (ticker: PL) az elsődleges derivatívák.

Palládium (Pd)
A palládium szoros rokonságban áll a platinával (mindkettő a platinacsoportba vagy PGM-ek közé tartozik), de más elsődleges piacot szolgál ki: a palládiumot a benzinmotoros katalizátorokban alkalmazzák, nem a dízelesekben. Oroszország a világ legnagyobb palládiumtermelője (a Norilsk Nickel a globális kínálat mintegy 40%-át adja), Dél-Afrika pedig jelentős másodlagos termelő. A palládium extrém áremelkedését (a 2018-as unciánkénti ~500 dollárról 2022-ben 2900 dollár fölé) az oroszországi szűkös kínálat és az autógyártók részéről jelentkező, a kibocsátási normák teljesítése miatti megnövekedett kereslet váltotta ki. A NYMEX palládium határidős ügyletek (ticker: PA) az elsődleges derivatívák.

---

Hogyan kereskednek velük? LME vs LBMA vs COMEX

Az alapfémek és nemesfémek tőzsdei struktúrája teljesen eltérő, ami hatással van az árak meghatározására és a fizikai kereskedelem lebonyolítására.

London Metal Exchange (LME) – Alapfémek:

Az LME a globális benchmark mind a hat alapfém esetében. A következő módszerek egyedülálló kombinációját alkalmazza:
– Nyílt kikiáltásos kereskedési gyűrű (az egyik utolsó a világon) az irodák közötti árazáshoz
– Elektronikus kereskedés (LME Select platform)
– A tagvállalatok közötti telefonos piac

Az LME árait egy meghatározott napi hivatalos árképzési folyamat során határozzák meg a gyűrűs kereskedési ülések meghatározott időpontjaiban. Ezeket a hivatalos árakat (spot és 3 havi szerződések vételi/eladási spreadei) használják referenciaként a fizikai szállítási szerződésekben világszerte.

Az LME alapfém szerződések gördülő teljesítési dátumokkal rendelkeznek – minden munkanap lehet teljesítési nap az LME fémek esetében. Ez eltér a legtöbb árupiaci határidős szerződéstől, amelyek fix szállítási hónapokkal rendelkeznek. Az LME gördülő struktúrája a fizikai fémszállítás realitását tükrözi: a felhasználóknak bármelyik nap szükségük lehet a fémre, nem csak a naptári hónap végén.

Az LME világszerte jóváhagyott raktárhálózattal rendelkezik (Rotterdamban, Szingapúrban, Baltimore-ban, Detroitban és sok más helyszínen), ahol az LME-szállítható fém tárolható. Az LME raktári warrant a tárolt fém feletti tulajdonjogot igazolja.

LBMA (London Bullion Market Association) – Nemesfémek:

Az arany és ezüst árképzése nem kereskedési parkettel rendelkező tőzsdén történik. Az LBMA napi aukciós folyamatokat működtet az arany és ezüst árának meghatározására:
– LBMA aranyár (LBMA Gold Price): Naponta kétszer (AM és PM), az ICE Benchmark Administration (IBA) irányításával. Jellemzően USD/troy uncia egységben.
– LBMA ezüstár (LBMA Silver Price): Naponta egyszer, szintén az IBA irányításával.

Ezek OTC piac-tisztító aukciók, amelyekben nagy LBMA tagbankok vesznek részt (többek között az HSBC, Goldman Sachs, JPMorgan, UBS, Barclays). A fizikai aranyat 400 troy unciás Good Delivery rudakban, az ezüstöt pedig 1000 troy unciás rudakban kereskedik, mindkettő megfelel az LBMA tisztasági és minőségi szabványainak.

COMEX (CME Group) – Nemesfém határidős ügyletek:

A COMEX biztosítja az elsődleges határidős szerződéseket mind a négy nemesfémre:
– Arany (GC): 100 troy oz, USD-ben árazva
– Ezüst (SI): 5000 troy oz, USD-ben árazva
– Platina (PL): 50 troy oz, USD-ben árazva
– Palládium (PA): 100 troy oz, USD-ben árazva

A COMEX nemesfém határidős ügyleteket elsősorban az árváltozási kitettség fedezésére és pénzügyi befektetésre használják. A fizikai szállítás lehetséges (a COMEX jóváhagyott trezorokat tart fenn New Yorkban), de a COMEX szerződések túlnyomó többségét a teljesítés előtt továbbgörgetik vagy lezárják.

Az LBMA-COMEX kapcsolat:

A COMEX határidős árak és az LBMA fizikai árak szorosan együtt mozognak, de nem azonosak. A COMEX határidős és az LBMA azonnali (spot) ára közötti különbséget nevezik EFP-nek (Exchange for Physical) – ez a határidős és fizikai pozíciók közötti konverziós költség mérőszáma. Piaci stressz idején (mint amilyen 2020 márciusában az aranynál történt, amikor a fizikai arany és a határidős ár akár 50 dollár/unciával is eltért) ezek a spreadek drasztikusan szélesedhetnek.

---

Kritikus ásványok: A szürke zóna

A kritikus ásványok – kobalt, lítium, ritkaföldfémek, grafit, mangán – a földből kerülnek kitermelésre (ezáltal kemény áruknak minősülnek), és nincs közük a mezőgazdasághoz (ezért egyértelműen nem lágy áruk). De nem illeszkednek jól az alap-/nemesfém taxonómiába.

Ezek alapfémek?

A hagyományos LME értelemben nem. Az LME hat alapfémet (réz, alumínium, cink, nikkel, ólom, ón) és emellett kobaltot forgalmaz. De a lítium és a ritkaföldfémek nem LME-termékek. Ezeket a hagyományos árupiaci terminológiában nem sorolják széles körben az “alapfémek” közé.

Ezek nemesfémek?

Nem. Nem ritkák (a lítium a 25. leggyakoribb elem), nem korrózióállók, és történelmileg sem voltak pénzügyi eszközök.

Hová illenek?

Egy külön osztályt képviselnek, amely elsősorban 2010 óta emelkedett ki: kritikus ásványok, stratégiai fémek vagy technológiai fémek. Ezek a kifejezések a hagyományos alap-/nemesfém keretrendszerbeli tulajdonságaik helyett a konkrét stratégiai alkalmazásokban (védelem, tiszta energia, elektronika) betöltött kritikus szerepüket tükrözik.

A szakpolitikai megjelölés számít: az USA IRA (Inflation Reduction Act) törvénye, az EU Kritikus Nyersanyagokról szóló rendelete (Critical Raw Materials Act) és hasonló nemzeti keretrendszerek létrehozták a “kritikus ásványok” jogi definícióit, amelyek meghatározzák, mely ellátási láncok részesülnek támogatásban, és hol alkalmazhatók a szabadkereskedelmi megállapodások. A kobalt, a lítium és a ritkaföldfémek konkrétan meg vannak nevezve ezekben a keretekben.

Az árupiaci szereplők számára a fő különbség az, hogy a kritikus ásványok nem rendelkeznek azokkal a mély, likvid határidős piacokkal, amelyekkel az alap- és nemesfémek igen. Az árazás gyakran OTC ügyleteken, árképzési szolgáltatásokon (Fastmarkets, Benchmark Mineral Intelligence a lítium esetében), vagy – a kobalt esetében – egy viszonylag szűk LME piacon, kiegészítve OTC kobalt-hidroxid és szulfát értékelésekkel történik.

---

Miért fontos a megkülönböztetés: volatilitás, ellátási láncok és felhasználás

Az alapfém/nemesfém megkülönböztetés nem csupán akadémiai jellegű. Gyakorlati jelentősége van az árubeszerzők, az ellátási lánc menedzserek és a logisztikai szakemberek számára.

Eltérő volatilitási profilok:

Az alapfémeket elsősorban az ipari keresleti ciklusok mozgatják. Amikor a globális feldolgozóipari aktivitás lassul, a réz, alumínium és cink ára esik. Amikor felgyorsul, az árak emelkednek. A nemesfémeket – különösen az aranyat – pénzügyi és monetáris tényezők mozgatják: reálkamatlábak (az arany esik, ha a reálkamatok emelkednek), dollár ereje (az arany jellemzően esik, amikor a dollár erősödik), és a kockázatvállalási hajlandóság (az arany emelkedik, amikor a befektetők biztonságot keresnek).

Az ezüst kivétel: reagál az ipari keresletre (mint egy alapfém) és a pénzügyi/monetáris hangulatra (mint egy nemesfém). Ez a kettős természet az ezüstöt volatilisabbá teszi, mint a tiszta ipari fémeket vagy a tiszta monetáris fémeket.

Eltérő ellátási lánc kockázati profilok:

Az alapfémeket széles körben, több országból szerzik be, bár az egyes fémeknek vannak koncentrációs kockázataik (Chile a réznél, Indonézia a nikkelnél). A nemesfémek kínálata koncentráltabb: Dél-Afrika a platinánál (70–75%), Oroszország a palládiumnál (40%), Ausztrália/Kína az aranynál (főbb termelők).

Eltérő fedezeti eszközök:

Az alapfémek fizikai vásárlói jellemzően az LME-n keresztül fedezik kockázataikat határidős szerződésekkel és az LME hivatalos áraira hivatkozó opciókkal. A nemesfémek fizikai vásárlói – ékszerészek, elektronikai gyártók, napelemgyártók – LBMA-referenciájú OTC határidős ügyleteket és COMEX határidős szerződéseket használnak fedezésre.

A hitel és fedezet különbsége:

Az LME fém-warrantok olyan fizikai tulajdonjogot igazoló dokumentumok, amelyek finanszírozhatók (kölcsönök fedezeteként zálogosíthatók). Ezt nevezik fémfinanszírozásnak, és ez a bankok egyik fő árupiaci tevékenysége. Az LBMA aranyat hasonlóképpen használják fedezetként, tükrözve az arany tartalékeszköz státuszát. Az LME raktárakban lévő alapfémek finanszírozhatók; a mezőgazdasági lágy áruk nem.

---

Gyakran ismételt kérdések

Mi a különbség az alapfémek és a nemesfémek között?

Az alapfémek (réz, alumínium, cink, nikkel, ólom, ón) általános ipari fémek, amelyek könnyen korrodálódnak vagy oxidálódnak, és nagy mennyiségben kereskednek velük a gyártás és az építőipar számára. A nemesfémek (arany, ezüst, platina, palládium) ritkábbak, ellenállnak a korróziónak, és monetáris, befektetési és ipari célokra értékelik őket. Az alapfémek elsősorban az LME-n forognak; a nemesfémek ára az LBMA-n keresztül képződik, és a COMEX-en kereskednek velük határidős kontraktusként.

Miért nevezik őket “alapfémeknek”?

A kifejezés az alkímiából származik – az alkimisták hierarchiába sorolták a fémeket az “alap” (alacsonyabb rendű, reaktív) és a “nemes” (felsőbbrendű, inert) között. Az ólom volt az archetípusos alapfém, mert mattul és reagál a környezetével. Az arany volt az archetípusos nemes- vagy nemesfém, mert nem korrodálódik. Az alkímiai cél az alapfémek arannyá változtatása volt. A kifejezések megmaradtak a kémiában és az árupiacokon.

Melyik tőzsdén kereskednek az alapfémekkel?

Mind a hat fő alapfém – réz, alumínium, cink, nikkel, ólom és ón – a London Metal Exchange (LME) tőzsdén forog. Az LME árait a napi gyűrűs kereskedési ülések során határozzák meg, és globálisan referenciaként használják a fizikai szállítási szerződésekben. Az LME kobaltot is forgalmaz (ami kritikus ásvány). Az alapfémekkel a COMEX-en (különösen a rézzel) és regionális kínai tőzsdéken (Shanghai Futures Exchange, SHFE) is kereskednek.

Hol határozzák meg a nemesfémek árát?

Az arany és ezüst azonnali (spot) árát a londoni LBMA napi aukciós folyamat során határozzák meg (az LBMA aranyár naponta kétszer; az LBMA ezüstár naponta egyszer). Mind a négy nemesfém (arany, ezüst, platina, palládium) határidős árait a New York-i COMEX-en (a CME Group része) határozzák meg. A COMEX határidős és az LBMA fizikai ár közötti különbség az EFP (Exchange for Physical).

A kobalt és a lítium alapfémek?

A kobalt és a lítium a hagyományos árupiaci osztályozás szerint sem alapfémek, sem nemesfémek. A kobalt az LME-n forog, de nem tartozik a hat hagyományos alapfém közé. A lítium nem forog az LME-n. Mindkettőt “kritikus ásványként” osztályozzák – ez egy szakpolitikai alapú megnevezés, amely az akkumulátorok és a tiszta energia szempontjából vett stratégiai fontosságukat tükrözi, nem pedig a hagyományos árupiaci kategóriákat.

Az ezüst alapfém vagy nemesfém?

Az ezüstöt nemesfémként osztályozzák, nem alapfémként – ritka, korrózióálló (a légköri kén-hidrogéntől mattul, de szerkezetileg nem korrodálódik), és történelmileg monetáris és befektetési célokat szolgált. Azonban az ezüst iránti ipari kereslet ma már a teljes ezüstkereslet körülbelül 59%-át teszi ki (2024-es adatok szerint), ami viselkedését tekintve hasonlóvá teszi az alapfémekhez, az ipari tevékenységgel szembeni érzékenysége miatt. Ez a kettős jelleg teszi az ezüstöt az egyik legösszetettebb árucikkké az árfolyamot meghatározó tényezők szempontjából.

---

Főbb tudnivalók

• Az alap-/nemesfém megkülönböztetés az alkímiából ered: az “alapfémek” korrodálódnak és reagálnak; a “nemes” (nemesfém) fémek ellenállnak a korróziónak és oxidációnak.
• Az árupiacok hat alapféme a réz, az alumínium, a cink, a nikkel, az ólom és az ón – mindegyiket a London Metal Exchange (LME) tőzsdén forgalmazzák, amely a legfőbb globális benchmark.
• A négy nemesfém az arany, az ezüst, a platina és a palládium – az áruk a londoni LBMA-n képződik, és a New York-i COMEX-en kereskednek velük határidős ügyletekként.
• Az LME egyedülálló struktúrája magában foglal egy nyílt kikiáltásos kereskedési gyűrűt, gördülő napi teljesítési dátumokat (ellentétben a legtöbb határidős árupiaci szerződés havi lejárati dátumával), és egy globális raktárhálózatot, ahol a fém feletti tulajdonjogot warrantok igazolják.
• Az ezüst az alap- és nemesfémek határán mozog: az ezüst iránti kereslet nagyjából 59%-a ipari (emiatt az alapfémekhez hasonlóan érzékeny a feldolgozóipari aktivitásra), míg 41%-a ékszer, érme és befektetés (emiatt a monetáris és pénzügyi feltételekre érzékeny, mint a nemesfémek).
• A kritikus ásványok (kobalt, lítium, ritkaföldfémek, grafit) nem illeszkednek sem az alap-, sem a nemesfém osztályozásba – egy külön “stratégiai ásványok” kategóriát képeznek, amelyet az energiaátmenet és a védelempolitika mozgat, nem pedig a hagyományos árupiaci taxonómia.
• A platina és a palládium ugyanazt a funkciót látja el (katalizátorok), de különböző motortípusokhoz: a platina dízelhez, a palládium benzinhez – ezáltal áraik érzékenyek a dízel- vs benzinüzemű járművek arányára a globális autógyártásban.
• Az LME által jóváhagyott raktárakban lévő alapfémek hitelbiztosítékként használhatók (fémfinanszírozás) – ez egy jelentős tevékenység az árukereskedő bankoknál, amelyre nincs megfelelője a mezőgazdasági lágy áruknál.