A világ legnagyobb ezüsttermelő országai: 2024-es rangsor, adatok és piaci környezet

Az ezüsttermelés meghatározása
Az ezüst olyan nemesfém, amelyet elsősorban réz-, cink-, ólom- és aranybányászat melléktermékeként nyernek ki, nem pedig önálló, elsődlegesen kitermelt nyersanyagként. A globális ezüstkínálat körülbelül 70–75%-a olyan bányákból származik, ahol az ezüst másodlagos vagy harmadlagos fém, nem pedig a fő gazdasági célpont. A teljes globális ezüstbányászati kitermelés évente körülbelül 820–870 millió troy uncia (25 500–27 000 metrikus tonna). A globális termelésben Mexikó vezet, őt követi Kína és Peru. Az irányadó árat Londonban, az LBMA Silver Price aukción határozzák meg, amelyet amerikai dollárban, troy unciánként tesznek közzé.

---

Tartalomjegyzék

1. Ezüst mint melléktermék: A termelési környezet megértése
2. A világ legnagyobb ezüsttermelő országai: 2024-es rangsor
3. Kulcsfontosságú bányák: Honnan származik valójában a világ ezüstje?
4. LBMA Silver Price: Az irányadó ár és működése
5. Hogyan befolyásolja a kínálati kockázatot az országos koncentráció?
6. Környezetvédelmi szempontok: Meddőhányók és melléktermék-bányászat
7. Az ezüst kettős szerepe: Befektetési fém és ipari nyersanyag
8. Gyakran Ismételt Kérdések
9. Főbb megállapítások

---

Ezüst mint melléktermék: A termelési környezet megértése

Az ezüst szokatlan a főbb nyersanyagok között, mivel nagy része más fémek bányászatának következményeként kerül a piacra.

Amikor egy rézbánya feldolgozza az ércet, az nyomokban vagy mérsékelt koncentrációban ezüstöt is tartalmaz – jellemzően tonnánként 1–20 grammot. Az ezüstöt a rézfinomítási folyamat során nyerik ki, majd végül ezüstrúddá finomítják. A bánya gazdasági döntéseit a réz ára és az érc minősége határozza meg; az ezüst olyan melléktermék, amely kiegészítő bevételt biztosít, de ritkán határozza meg, hogy a bánya működik-e.

Az ezüstkínálat hozzávetőleges megoszlása bányatípus szerint:

Bányatípus	A globális ezüsttermelés hozzávetőleges aránya
Elsődleges ezüstbányák	~25–30%
Ólom-cink bányák (ezüst melléktermék)	~30–35%
Rézbányák (ezüst melléktermék)	~20–25%
Aranybányák (ezüst melléktermék)	~10–15%

Ez a melléktermék-struktúra jelentős piaci következménnyel jár: az ezüstkínálat rövid és középtávon viszonylag rugalmatlan az ezüst árához képest. Ha az ezüst ára megduplázódik, egy rézbánya nem változtat érdemben a kitermelési ütemtervén az ezüst melléktermék kedvéért – a tevékenységét továbbra is a réz határozza meg. Az új elsődleges ezüstbányák fejlesztése 10–15 évet vesz igénybe, így az árakra adott kínálati válasz lassú.

Ez a rugalmatlanság teszi az ezüstöt áringadozás szempontjából volatilisabbá, mint azokat a nyersanyagokat, ahol a termelők gyorsan módosíthatják a kibocsátást az árak függvényében. Az ezüst iránti hirtelen keresletnövekedést (legyen szó ipari vagy befektetési célról) nem lehet gyorsan kielégíteni további elsődleges bányászati termeléssel.

USGS adatok: A US Geological Survey (USGS) a legfőbb hiteles forrás a globális ezüsttermelési statisztikák tekintetében, amelyet évente tesznek közzé a USGS Mineral Commodity Summaries kiadványban. Az alábbiakban idézett adatok a 2023–2024-es USGS becsléseket tükrözik.

---

A világ legnagyobb ezüsttermelő országai: 2024-es rangsor

Globális ezüstbányászati termelés, hozzávetőleges rangsor (2023-as USGS adatok, 2024-es előzetes becslések):

Helyezés	Ország	Becsült termelés (Moz/év)	Hozzávetőleges globális részesedés	Elsődleges bányászati kontextus
1	Mexikó	220–230 Moz	~25%	Elsődleges ezüst és ólom-cink melléktermék keveréke
2	Kína	110–120 Moz	~13%	Elsősorban ólom-cink és réz melléktermék
3	Peru	100–115 Moz	~12%	Ólom-cink és réz melléktermék; némi elsődleges
4	Chile	55–65 Moz	~7%	Elsősorban réz melléktermék
5	Oroszország	50–55 Moz	~6%	Ólom-cink, réz melléktermék
6	Lengyelország	42–48 Moz	~5%	Réz melléktermék (KGHM Rudna/Polkowice-Sieroszowice)
7	Ausztrália	40–50 Moz	~5%	Ólom-cink (Cannington); réz melléktermék
8	Bolívia	35–40 Moz	~4%	Elsődleges ezüst és ólom-cink melléktermék
9	Egyesült Államok	30–35 Moz	~4%	Arany és réz melléktermék
10	Argentína	28–33 Moz	~3%	Ólom-cink melléktermék; növekvő rézszektor

Teljes globális ezüstbányászati termelés: évente körülbelül 820–870 millió troy uncia (25 500–27 000 metrikus tonna)

Az első három ország – Mexikó, Kína és Peru – együttesen a globális ezüstbányászati termelés körülbelül 50%-át adja. Az első öt ország részesedése körülbelül 63%. Ez mérsékelten koncentrált kínálati bázis, bár kevésbé extrém, mint például a kakaó esetében (ahol két ország biztosítja a 70%-ot).

Mexikó: Az állandó vezető

Mexikó az elmúlt évtized nagy részében vezette a globális ezüsttermelést. Ezüstkitermelése többféle forrásból származik:

• Elsődleges ezüstbányák: A Fresnillo plc műveletei (a világ legnagyobb ezüstbányászati vállalata a kibocsátás alapján) túlnyomórészt Mexikóban találhatók. A Zacatecas állambeli Fresnillo bánya és a Saucito bánya együttesen több mint 50 millió troy unciát termelnek évente.
• Jelentős ezüsttartalmú ólom-cink lelőhelyek: Számos működő bánya Chihuahua, Durango és Sonora államokban.

Mexikó ezüstkibocsátása több művelet között oszlik meg, ami némi ellenállóképességet biztosít az egyes telephelyeken fellépő zavarokkal szemben. Ugyanakkor bizonyos mexikói bányászati államokban fennálló biztonsági problémák – beleértve a bányászati tevékenységeket és az ásványkincslopásokat érintő kartelltevékenységet – tartós operatív kockázatot jelentenek.

Kína: Méretgazdaságosság az integráció révén

Kína ezüsttermelése hatalmas színesfém-bányászati ágazatát tükrözi. A kínai ólom-cink és rézbányák az ezüstöt elengedhetetlen melléktermékként állítják elő. Mivel Kína színesfémtermelése hatalmas volumenű, még az alacsonyabb ezüsttartalmú ércek is jelentős ezüstmennyiséget generálnak.

A kínai ezüsttermelés túlnyomó részét belföldön használják fel – Kína egyben a világ legnagyobb ipari ezüstfelhasználója is (napelem-gyártás, elektronika, vegyi katalizátorok), és jelentős finomítási kapacitással rendelkezik.

Peru: Dél-Amerika elsődleges bányászati központja

Peru ezüstje kétféle műveletből származik:

• Nagy polimetallikus bányák: Az Antamina bánya (réz-cink ezüst melléktermékkel) és a Cerro Lindo cink-réz bánya egyaránt több százezer kilogramm ezüstöt biztosít évente.
• Elsődleges ezüstműveletek: Peruban számos dedikált ezüstbányászati körzet található, többek között Ayacucho és Pasco régiókban.

Peru bányászati ágazata visszatérő kihívásokkal néz szembe: a bányaprojektekkel szembeni közösségi ellenállás, szabályozási késedelmek és alkalmi társadalmi konfliktusok akadályozhatják a termelést. A közösségi ellenállás miatt többször elhalasztott Tia Maria réz-ezüst projekt jól szemlélteti, hogy a perui ezüstkínálat éppúgy kiszolgáltatott a társadalmi engedélyezési kérdéseknek, mint a geológiaiaknak.

---

Kulcsfontosságú bányák: Honnan származik valójában a világ ezüstje?

Fresnillo bánya (Mexikó)

A mexikói Zacatecasban található, a Fresnillo plc által üzemeltetett Fresnillo bánya a világ legnagyobb elsődleges ezüstbányája a kitermelt mennyiség alapján. Évente körülbelül 40–50 millió troy uncia (Moz) ezüstöt termel, arany mellett. A bánya 1554 óta működik – a világ egyik legrégebben folyamatosan üzemelő bányája.

A Fresnillo plc (a londoni tőzsdén jegyzett) vállalat több bányát is üzemeltet Mexikóban, köztük a Saucito bányát (egy másik nagy elsődleges ezüstműveletet) és számos aranylelőhelyet. A teljes Fresnillo plc ezüstkibocsátása meghaladja az évi 50 Moz-t, így a vállalat felelős a globális ezüstbányászati kínálat nagyjából 5–6%-áért.

Cannington bánya (Ausztrália)

Az ausztráliai Queenslandben található, a South32 (BHP spinoff) által üzemeltetett Cannington bánya az 1997-es megnyitása óta a világ egyik legnagyobb ezüst-ólom-cink bányája. Évente körülbelül 10–14 Moz ezüstöt termel ólom és cink mellett. A Cannington ezüsttartalma magas ezüst-ólom érctelepben található – a bánya elsődleges ezüstműveletnek minősül, annak ellenére, hogy az ólom és a cink társult termékek.

Rudna és Polkowice-Sieroszowice (Lengyelország)

A KGHM Polska Miedź SA üzemelteti a Rudna és Polkowice-Sieroszowice rézbányákat Lengyelország Legnica-Głogów rézövezetében. Ezek Európa legjelentősebb bányászati műveletei közé tartoznak, és évente körülbelül 40–45 Moz ezüstöt termelnek réz-melléktermékként. Lengyelország teljes egészében ezüst-melléktermék termelő – minden ezüstje rézércből származik.

A jelentősége: Lengyelország a világ 6. legnagyobb ezüsttermelője, teljes egészében a rézbányászatból. Amikor a KGHM réztermelése erős, az ezüstkibocsátás nő; amikor a réztermelés akadályoztatva van (munkaügyi viták, érckeménységi problémák), a lengyel ezüstkínálat arányosan csökken.

Antamina (Peru)

A perui Andokban található Antamina réz-cink bánya – a BHP, Glencore, Teck Resources és Mitsubishi vegyesvállalata – évente körülbelül 15–20 Moz ezüstöt termel a réz-cink kitermelés melléktermékeként. Az Antamina a nagyüzemi rézbányák között az egyik legmagasabb ezüsttartalommal rendelkezik, így az ezüstkibocsátása kereskedelmi szempontból is jelentős, annak ellenére, hogy melléktermékről van szó.

Globális jelenlétű ezüstipari vállalatok

Az egyes bányákon túl számos vállalat termel ezüstöt több műveleten keresztül:

• Fresnillo plc (Egyesült Királyság/Mexikó): A világ legnagyobb elsődleges ezüsttermelője
• Pan American Silver (Kanada): Műveletek Peruban, Mexikóban, Argentínában, Bolíviában
• First Majestic Silver (Kanada): Mexikói műveletek
• Coeur Mining (USA): Műveletek Észak-Amerikában
• Polymetal International (Oroszország): Arany-ezüst műveletek Oroszországban és Kazahsztánban

---

LBMA Silver Price: Az irányadó ár és működése

A globális ezüstár irányadó mutatója az LBMA Silver Price – egy elektronikus aukció, amelyet a London Bullion Market Association (LBMA) égisze alatt folytatnak, és az ICE Benchmark Administration (IBA) kezel.

Aukciós mechanizmus:
– Munkanaponként egy aukció londoni idő szerint 12:00 órakor
– A résztvevők troy unciában adják meg vételi és eladási megbízásaikat, amelyeket addig módosítanak több fordulóban, amíg a kínálat meg nem egyezik a kereslettel
– Az elszámoló árat LBMA Silver Price néven teszik közzé amerikai dollárban, troy unciánként
– Az árat egyidejűleg brit fontban és euróban is közzéteszik

Az LBMA Silver Price felváltotta a korábbi “London Fix” folyamatot (ahol egy kis bankcsoport telefonon határozta meg fizikailag az árat), miután aggályok merültek fel a piaci manipulációval kapcsolatban. Az elektronikus aukció átláthatóbb, több résztvevővel és nyilvános ellenőrzési nyomvonallal rendelkezik.

Kik vesznek részt: Az LBMA Silver Price résztvevői között vannak a főbb nemesfém-kereskedő bankok (HSBC, JP Morgan, Bank of Nova Scotia), nyersanyagkereskedő cégek és finomítók. A résztvevők listája jelentősen bővült az elektronikus formátumra való áttérés óta.

COMEX ezüst határidős ügyletek: Az LBMA készpénzes árán kívül az ezüst határidős ügyletei a New York-i COMEX tőzsdén (a CME Group része) zajlanak. A COMEX ezüst határidős szerződés (ticker: SI) 5000 troy uncia ezüstre vonatkozik, dollárban kifejezve troy unciánként, havi szállítási szerződésekkel. A COMEX az elsődleges helyszín az intézményi befektetők, fedezeti ügyleteket kötők és spekulánsok számára az ezüst határidős kereskedelmében. A COMEX határidős ára és az LBMA azonnali ára szorosan összefügg az arbitrázs révén.

Árkategória kontextus: Az ezüst ára történelmileg volatilis. Az elmúlt évtizedekben az ár körülbelül 12 dollár/uncia (2020-as mélypont) és 50 dollár/uncia (1980, Hunt fivérek-féle spekuláció; 2011, közel a csúcs) között mozgott, a 2021–2024 közötti időszakban pedig inkább a 14–30 dollár/uncia tartomány volt a jellemző.

---

Hogyan befolyásolja a kínálati kockázatot az országos koncentráció?

Az ezüst kínálati kockázati profilja tükrözi a termelés melléktermék jellegét.

Politikai és szabályozási kockázat Mexikóban és Peruban: Mindkét országban voltak időszakok, amikor a bányászat fokozott szabályozási felügyelete, a projektekkel szembeni közösségi ellenállás, Mexikó esetében pedig a bányászati régiókban tapasztalt biztonsági kihívások jellemezték a helyzetet. Mexikó 2023-as bányászati törvénymódosításai – beleértve a magasabb jogdíjakat és a bizonyos övezetekben történő külszíni bányászat korlátozását – bizonytalanságot teremtettek a meglévő és tervezett ezüstműveletek számára.

Kína belföldi fogyasztása: Kína a világ ezüsttermelésének körülbelül 13%-át adja, de jelentős hányadát belföldön használja fel (napelemek, elektronikai gyártás). A kínai ezüst-exportkorlátozások potenciális kockázatot jelentenek a globális kínálatra nézve – ha Kína korlátozza az ezüstkivitelt (ahogy azt időnként más anyagoknál tette), az exportvolumen csökkenése hatással van a nemzetközi piacra.

Koncentráció egyetlen vállalatban: Az elsődleges ezüsttermelés nagy koncentrációja néhány vállalatnál (a Fresnillo plc önmagában a globális kínálat 5–6%-át adja) vállalatspecifikus kockázatot teremt. A munkaügyi viták, környezetvédelmi incidensek vagy a Fresnillo műveleteinél felmerülő engedélyezési problémák azonnal megjelennek a globális ezüstkínálati adatokban.

A színesfémárak függősége: Mivel az ezüst nagy része melléktermék, a réz, cink és ólom ára közvetve meghatározza az ezüsttermelés gazdaságosságát. Ha a réz ára meredeken esik, és a nagy rézbányák csökkentik a kitermelést, az ezüstkínálat is csökken vele – függetlenül attól, hol áll az ezüst ára. Ez potenciális szétválást teremt az ezüst ára és az ezüst kínálati válaszai között.

A “láthatatlan” kínálati kockázat a melléktermék-gazdaságtanból: Egy elsődleges ezüstbánya addig folytatja a működést, amíg az ezüst ára meghaladja az elsődleges ezüsttermelés költségeit. De egy olyan rézbánya, amely melléktermékként termel ezüstöt, addig folytatja a működést, amíg a réz ára fedezi a költségeket – még akkor is, ha az ezüst ára nullára esik. Ezzel szemben, ha a réz ára összeomlik, és a nagy rézbányák bezárnak, az ezüstkínálat ezekből a bányákból eltűnik, még akkor is, ha az ezüst ára magas. Ez egy olyan kínálati kockázat, amely nem jelenik meg a szabványos ezüst kínálati-keresleti modellekben.

---

Környezetvédelmi szempontok: Meddőhányók és melléktermék-bányászat

Az ezüsttermelés környezeti lábnyoma nagyrészt megegyezik azoknak a színesfém-műveleteknek a lábnyomával, amelyek a világ ezüstjének nagy részét termelik. Az ezüst-ellátási láncok szempontjából legrelevánsabb konkrét kérdések:

Meddőkezelés

A bányászati meddő – az ércfeldolgozás után visszamaradó hulladék – jelentős környezetvédelmi kérdés minden fémbányászatban. Az ezüsttartalmú ércek jellemzően szulfidásványokat tartalmaznak, amelyek levegővel és vízzel érintkezve savanyú bányavizet (AMD) termelnek – ez az oldott nehézfémeket tartalmazó savas víz szennyezheti a vízfolyásokat.

A meddőkezelésből eredő környezeti felelősség jelentős kockázati tényező a bányavállalatok számára, és aggodalomra ad okot a bányák közelében élő közösségek számára. A jelentős meddőhányó-gát szakadások (a 2015-ös brazíliai Samarco-katasztrófa, a 2019-es Brumadinho-összeomlás) réz-vas műveletek voltak, de az elv ugyanúgy érvényes az ezüsttartalmú cink-ólom és rézműveletekre is.

Higany a kézműves ezüstbányászatban

A globális ezüst egy részét kézműves és kisüzemi bányászok (ASM) termelik olyan országokban, mint Bolívia, Peru és Afrika egyes részei. A kézműves bányászati tevékenységek gyakran használnak higanyamalgámot az ezüst (és arany) kinyerésére az ércből – ez a módszer higanyt juttat a helyi környezetbe, és egészségügyi kockázatokat jelent a bányászok és a közeli közösségek számára. Az ENSZ Minamata Egyezménye a higanyról a higanyhasználat fokozatos megszüntetésére törekszik az ASM-ben, de a végrehajtás a gyakorlatban korlátozott.

Vízfelhasználás a száraz bányászati régiókban

Sok nagy ezüsttermelő bánya Chilében, Peruban és Mexikóban rendkívül száraz környezetben működik. A vízellátás egyszerre operatív korlát és a helyi közösségekkel, valamint a mezőgazdasági felhasználókkal való konfliktus forrása. A vízhasználati jogi viták számos dél-amerikai bányászati projektet késleltettek vagy állítottak le.

Az ellátási lánc szakemberei számára a fenntarthatósági megbízatások mellett egyre inkább relevánssá válik, hogy az ezüst pontosan melyik bányából származik – és hogy ez a forrás megfelel-e a nemzetközi meddőkezelési szabványoknak, a higanymentes feldolgozási követelményeknek és a vízgazdálkodási kritériumoknak, mivel az ellátási láncok átvilágítására vonatkozó követelmények (EU CSRD, a közelgő amerikai SEC éghajlati szabályok) bővülnek.

---

Az ezüst kettős szerepe: Befektetési fém és ipari nyersanyag

Az ezüst egyedülálló helyet foglal el a nyersanyagpiacokon, mint nemesfém befektetési eszköz és ipari nyersanyag. Ez a kettős szerep befolyásolja, hogyan hat egymásra az ezüst kínálata és kereslete, és hogy az ezüst árváltozásai miért nem mindig korrelálnak pontosan az ipari kereslettel.

Ipari kereslet (~a teljes kereslet 55%-a):
– Napelemek (PV): A leggyorsabban növekvő ipari ezüstfelhasználási terület. Az ezüstpasztát a napelemek érintkezőiben használják. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) nettó nulla kibocsátási forgatókönyvei szerint a napenergia-kapacitás többszörösére fog nőni, ami hatalmas keresletnövekedést jelent az ezüst iránt. 2023-ban a napelemek a teljes ezüstkereslet körülbelül 14–15%-át tették ki – ez az arány egy évtizede még 5% alatt volt.
– Elektronika: Áramköri lapok, csatlakozók, félvezetők. Az ezüst elektromos vezetőképessége (a legmagasabb minden elem közül) és hővezető képessége sok elektronikai alkalmazásban pótolhatatlanná teszi.
– Gyógyászat: Antimikrobiális alkalmazások, sebkötözők, orvosi képalkotás.
– Vegyi katalizátorok: Az ezüst katalizátor az etilén-oxid gyártásában és számos más kémiai folyamatban.

Befektetési kereslet (~a teljes kereslet 25–30%-a):
– Ezüstérmék és -rudak kisbefektetők számára
– Fizikai ezüsttel fedezett tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek)
– Intézményi befektetések

Ékszerek és ezüstműves termékek (~10–15%): Hagyományos végfelhasználás; a divathullámok és a gazdasági körülmények befolyásolják.

A napelem-gyártás növekedési pályája átalakította az ezüst iránti kereslet kilátásait. 2023-ban a Silver Institute becslése szerint a napelemek ezüstkereslete elérte a körülbelül 190 millió troy unciát – a teljes bányászati kínálat nagyjából 20%-át. Ha a napelemek telepítése az előrejelzések szerint felgyorsul, az ebből az egyetlen alkalmazásból származó ezüstkereslet jelentősen nőhet, olyan strukturális keresletnövekedést teremtve, amelyet a fent leírt melléktermék-termelési dinamika miatt talán nem tud kielégíteni a proporcionális kínálatbővülés.

---

Gyakran Ismételt Kérdések

Miért olcsóbb gyakran az ezüst, mint az arany, ha az is nemesfém?

Kereslet és kínálat kérdése. Az éves aranybányászati termelés körülbelül 3500 tonna; az ezüstbányászati termelés körülbelül 25 000–27 000 tonna – minden évben nagyjából 7–8-szor annyi ezüstöt bányásznak, mint aranyat. Az aranyat évezredek óta halmozzák fel a föld felett (a valaha bányászott arany nagy része még mindig létezik ékszerként, rúdként vagy jegybanki tartalékként). Az ezüst ipari felhasználása a kitermelt ezüst nagy részét felemészti, csökkentve a felhalmozott készleteket. Az arany/ezüst arány – azaz hány uncia ezüst egyenlő egy uncia arannyal – történelmileg 50–80:1 között mozgott, és piaci elemzési eszközként szolgál a relatív érték meghatározásához.

Hogyan befolyásolja Mexikó bányászati politikája a globális ezüstkínálatot?

Mexikó kormánya időnként változtatásokat javasolt a bányászati szabályozásokban – beleértve a jogdíjak emelését, a koncessziós követelményeket és a környezetvédelmi engedélyezési változásokat. 2023-ban Mexikó módosított bányászati törvénye megemelte a nemesfémek után fizetendő jogdíjakat. A magasabb jogdíjak rontják a projektek gazdaságosságát, és elriaszthatják a kutatási befektetéseket, lelassítva a hosszú távú kínálatbővülést. Mexikó a világ ezüstkínálatának körülbelül 25%-át adja, ezért az ottani politikai változások hatással vannak a globális piacokra.

Milyen kapcsolat van az ezüst és a réz ára között?

A rézbányákból származó ezüsttermelés a rézgazdaságtan mellékterméke. Amikor a réz ára magas, és a rézbányák nyereségesek, az ezüst melléktermék termelése általában erős. Amikor a réz ára összeomlik, és a bányák csökkentik a termelést, az ezüst melléktermék kínálata visszaesik. Ez azt jelenti, hogy az ezüstkínálat és a réz ára között laza pozitív korreláció áll fenn, amely független magától az ezüst árától.

Miben különbözik az LBMA ezüstár a COMEX ezüst határidős ügyletektől?

Az LBMA ezüstár egy azonnali ár (spot price) – a fizikai ezüst azonnali londoni szállítására vonatkozó ár. A COMEX ezüst határidős ügyletek jövőbeli árak (forward prices) a New York-i későbbi szállítási időpontokra. A kettő az arbitrázs révén kapcsolódik egymáshoz, de különböznek a tartási költségekben (tárolás, biztosítás és finanszírozás a határidős időszakra), a földrajzi szállítási helyszínek eltéréseiben és az időkeretben. A legtöbb ipari vevő számára az LBMA azonnali ár a referenciapont; a pénzügyi befektetők és fedezeti ügyletet kötők számára a COMEX határidős ügyletek relevánsabbak.

Az ezüst ETF-ek jelentős részét képezik az ezüstkeresletnek?

Igen. A nagy ezüst ETF-ek – különösen az iShares Silver Trust (SLV) és az Aberdeen Standard Physical Silver Shares ETF – együttesen több mint 500 millió troy uncia fizikai ezüstöt tartanak, ami a globális éves bányászati termelés több mint felének felel meg páncéltermekben elhelyezve. Amikor a befektetők ETF-részvényeket vásárolnak, az alap fizikai ezüstöt vásárol, ami közvetlenül hat a piaci keresletre. Az ezüst ETF-ek mozgását a befektetési kereslet valós idejű mutatójaként követik. Az ezüst ETF-ekből történő jelentős nettó kiáramlás (a befektetők eladják a részvényeket, ami miatt az alap eladja az ezüstöt) növelheti a kínálatot és nyomást gyakorolhat az árakra.

---

Főbb megállapítások

• Mexikó a világ legnagyobb ezüsttermelője (a globális kibocsátás körülbelül 25%-a), őt követi Kína (~13%) és Peru (~12%) – az első három ország együttesen a globális ezüstbányászati termelés körülbelül 50%-át adja.
• A globális ezüstkínálat körülbelül 70–75%-a a réz-, cink-, ólom- és aranybányászat mellékterméke – az ezüstkínálatot ezért nagyrészt a színesfémtermelés gazdaságossága határozza meg, nem pedig maga az ezüstár.
• A kulcsfontosságú bányák közé tartozik a Fresnillo (Mexikó) – a világ legnagyobb elsődleges ezüstbányája –, a Cannington (Ausztrália), valamint a lengyelországi KGHM rézbányák (Rudna, Polkowice-Sieroszowice).
• A globális ezüstár irányadó mutatója az LBMA Silver Price, amelyet londoni idő szerint 12:00 órakor aukcionálnak elektronikusan, és USD/troy unciában tesznek közzé; a COMEX ezüst határidős ügyletek (SI, 5000 troy uncia) a fő határidős kereskedési eszközök.
• Az ezüst melléktermék-alapú termelési szerkezete rugalmatlan kínálati választ eredményez az árakra – amikor az ezüst ára emelkedik, az elsődleges bányák profitálnak, de a színesfémbányákból származó 70–75%-os kínálat nem növeli a kibocsátást válaszul.
• A napelem-gyártás az ezüst iránti ipari kereslet leggyorsabban növekvő forrása – a napelemek a teljes ezüstkereslet körülbelül 14–15%-át teszik ki (2023), és a várakozások szerint a napenergia-kapacitás bővülésével jelentősen nőni fognak.
• A meddőkezelés és a higanyhasználat a kézműves bányászatban az ezüst-ellátási láncok legfőbb környezetvédelmi aggályai; az EU CSRD és az ellátási láncok átvilágítására vonatkozó bővülő követelmények egyre magasabbra teszik a lécet a bánya-szintű környezetvédelmi szabványok dokumentálása terén.

Related Reading

To deepen your understanding of the topics covered in this article, explore these related guides: the factory-floor uses that now absorb more than half of annual output, the ratio that investors use to gauge relative precious metal value and another critical metal market shaped by a handful of dominant producers.